Két nap az intelligens fogyókúra jegyében - Okos Fogyás Intenzív Tanfolyam

Hogyan fogyjunk úgy le, hogy soha többé ne hízzunk vissza?

Az elmúlt hétvégén újra egy csodálatos kis csapat gyűlt össze, az Okos Fogyás Intenzív Fogyókúrás Tanfolyamon.

Reggel ugyan kisebb pánikon lettünk úrrá, amikor kiderült, hogy az alagsorban leszünk, egy akkora előadóban, ahol a terem egyik sarkából a másikba 10 perc elgyalogolni is, de sebaj.

Kolléganőmmel, Nikivel lehurcoltuk a fitneszteremből az összes szükséges kelléket, több körben, aztán villámgyorsan berendeztük a termet. Közben megjött harmadik kolléganőnk, Anita, és a két lány azonnal nekilátott a tízóraira, és uzsonnára adandó saláta elkészítésének.

Közben elkezdtek gyülekezni a résztvevők. Az első két óra feszes tempóval, az állapotfelmérésekkel telt. Mindenkit kikérdeztünk, lemértünk, ideális súlyt számoltunk, egészségügyi, és fittségi tesztelést végeztünk, és mindenkinek elkészítettük a fogyókúrás diagnózisát.

Az egyéni állapotfelméréseket követően megkezdődtek az első előadások, amelyek a fogynivágyók elméleti tudásanyagát mélyítették el.
Tudom, hogy mindig nagy pillanatok ezek, amikor egyszerre értjük meg, mi minden felesleges dolgot akartunk megvalósítani az életmódunkban a fogyás jegyében, hány tudományosnak éppen nem mondható fogyókúrán vagyunk túl, és mennyi merényletet követtünk már el a múltunkban az intelligens emberi szervezetünk ellen.

Az állapotfelmérésekkel, és fittségi tesztelésekkel eltelt két óra után egyből előadások következtek. Olyan elméleti tudásanyagot gyűjtöttem össze, amely kifejezetten arra szolgálnak, hogy olyan tudással lássanak el téged, amely a tanfolyam utáni fogyásodat fogja segíteni.
Az első elmélet blokk után a fogyókúrás, 500 kcal-ás ebéd következett, egyeseknek repetával, hiszen éppen most értettük meg: ahhoz, hogy hosszútávon fogyjunk le, a koplalás a legrosszabb megoldás :)

Ebéd után újabb előadás következett, majd délután az első pulzuskontrollált zsírégető edzés.

Minden résztvevő megértette, az egyéni, pillanatnyi egészségi, mentális, fittségi, fizikai, edzettségi állapotnak megfelelő zsírégető zóna betartása garantálja a leghatékonyabb zsírégetést.

Az edzés után kiértékeltük a pulzusmérő óra adatait: mindenki megértette, hogy milyen edzéstartományban, milyen átlagpulzusszámmal kell végeznünk az edzéseket ahhoz, hogy az elégetett kalóriák legnagyobb arányban a zsírraktárakból fogyjanak.

Az edzés utáni euforikus hangulatnak köszönhetően a délután érezhetően feldobott hangulatban telt. Edzés után következett a gyümölcs, és a saláta uzsonna.

Ezután újabb elméleti előadásokon színesítettük a tudásunkat. Már az első nap után éreztük: milyen csodálatos érzés az, amikor a reggel még egymás számára ismeretlen, félénk társaságból estére összeszokott, vidám csapat válik, túl a telefonszámcserén, megbeszélve, hogy a csoportnak külön motivációs levelező listát hozunk létre.

Vasárnap

Másnap reggel izgatottan gyülekeztetek, indult a szabadtéri edzés. A Csillagvár Bevásárlóközpontból, ahol a tanfolyam zajlott, a Római Partra gyalogoltunk le. Bepillantást szereztetek a zsírégető, pulzuskontrollált power walking, másnéven szabadtéri gyaloglótréning edzés technikájába.

A napsütés, a közös megpróbáltatások, a sok beszélgetés, nevetés ezt az edzést is felejthetetlenné tette:

Öröm volt megfigyelni, ahogy egyre rutinosabbakká váltok a pulzusmérő óra kezelésében, és hogy milyen lelkesen végzitek a gyakorlatokat :)

A szabadtéri edzés után pár falat tízórai, majd megvalósító meditáció következett. Tudjuk, hogy a pozitív gondolkodás, a sikerorientált gondolati képek mennyire segítik az események pozitív irányba történő megvalósulását. 

Meditáció után, kellemesen ellazulva álltunk neki az ebédnek. 

A délután hátralévő részében elméleti előadásokon bővíthettétek tovább a tudásotokat. Mivel mindenkinek rengeteg kérdése volt, igyekezni kellett, hogy mindenre maradjon elég idő, mivel még időt  kellett szakítani az utolsó zsírégető edzésre is, ami egy zenés, csoportos zsírégető torna volt, egyszerű aerobik alaplépésekkel.

A délután hátralévő részét az ismeretek összegzésével töltöttük. Még több kérdés, még több válasz, újabb kérdések, lelkes tervezgetések, a hogyan tovább kérdése.

A fogadkozások, elhatározások ideje. Neki látni a háromnapos táplálkozási napló elemzésnek, bejelentkezni Héder Évihez dietetikai konzultációra, pulzusmérő órát beszerezni, megtervezni az edzésprogramot… Akad feladat bőven.

A nap végére a Fat Free tanácsadói csapata is elfáradt, de boldogan vettük tudomásul, hogy egy újabb csodálatos hétvégén vagyunk túl. Hálás vagyok, hogy ilyen sorsfordító pillanatokat élhetek meg a hivatásom során…

Köszönöm Mindenkinek, aki lelkes fogynivágyóként részt vett, és köszönöm Munkatársaimnak, Mayer Nikinek, és Imre Anitának hogy időt és energiát nem sajnálva közreműködtek ennek a fantasztikus hétvégének a megvalósításában.

Nemsokára idézek vendégünk véleményei közül, kövessétek a blogot!

Még több kép a tanfolyamról

Sok-sok erőt, és örömteli pillanatot kívánunk a fogyáshoz!


Héder Éva
Fat Free Fogyókúra Központ
vezető dietetikus

Mayer Niki
Fat Free Fogyókúra Központ
edzőterem, és irodavezető

Imre Anita
Fat Free Fogyókúra Központ
dietetikusasszisztens

Fogyókúra helyett egy aprócska trükk

Hogyan függ össze a napi étkezések száma a súlyfelesleggel? 

Ha fogyni szeretnél, te mihez nyúlsz először? 

Csökkented a napi kalóriát, megpróbálsz egészségesebb élelmiszereket vásárolni, csökkentett zsírtartalmú sajtot, joghurtot, elhagyod a péksütit, nasit, vagy jöhet az egyik internetről, újságból gyűjtött, furcsán hangzó, ám de divatos diéta?

Sajnos rossz hír, hogy a mindenféle tudományos alapot nélkülöző diétákkal, koplalással többet ártasz, mint használsz.

Lehet, hogy néhány kilót sikerült lefaragnod, azonban „bizalmatlan”, raktározásra hajlamos anyagcserédet még tovább lassítod. Alacsony, a szükségletedet nem kielégítő energiabevitellel, vagy a létfontosságú tápanyagokból hiányos étrenddel már 7-10 nap alatt annyira le tudod lassítani az anyagcserédet, hogy utána a csökkentettebb energiabevitelre sem reagál fogyással. Ezért hízol vissza, amikor abbahagyod a kúrát, és ezért tapasztalod, hogy az egy-két hónappal ezelőtt még sikeres diétával most meg sem moccannak a kilók.

Anyagcsere gyorsító trükk

Mi az az egyszerű trükk, amivel te is gyorsíthatod az anyagcserédet? Hogyan függ össze a napi étkezések száma és a súlyfelesleg? 

Néhány hónappal ezelőtt egy kutatásomhoz gyűjtöttem szakirodalmat, és ezért nekiestem a nemzetközi tudományos fórumoknak, és úgy gondoltam, hogy ezeket az információkat sürgősen meg kell osztanom veled.

A NHANES I epidemológiai követéses vizsgálatban több, mint 7000 főt vizsgálatak, mégpedig a súlyváltozás mértékét, és a napi étkezések számának összefüggését. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a napi többszöri étkezés alacsonyabb elhízási rizikót eredményez. 

A kutatás azt is leszögezte, hogy az is bizonyos, hogy azok a felnőttek, akik többször esznek egy nap, gyakrabban sportolnak, és egészségesebb ételeket választanak, mint azok, akik kevesebbszer.

A Tecumseh Community Health Study-ban 1000 fő, 35 és 69 év közötti férfit és ugyanennyi nőt vizsgáltak. 24 órás táplálkozási naplójukat dietetikusok elemezték ki. Az étkezési gyakoriságot az étkezések számával és az elfogyasztott ételekkel együtt vizsgálták. A vizsgálat megállapítása alapján az étkezési gyakoriság fordított arányban volt az elhízás mértékével, vagyis minél kevesebbszer evett valaki a nap folyamán annál valószínűbb volt, hogy évek távlatában súlyfeleslege alakul ki.

Ruidavets és munkatársai 1996 júniusától 1997 áprilisáig, 330 egyedül élő, középkorú férfit vizsgáltak, három napos táplálkozási napló alapján. A BMI, és a derék-csípő hányados szignifikánsan csökkent az étkezések számának növekedésével.

A Critical Rewiews in Food Science and Nutrition-ben több megfigyeléses vizsgálatot publikáltak 2004 és 2009 között. Öt kutatásban összesen kettő híján tizennégyezer gyermek és serdülő vett részt Amerikából, Németországból és Portugáliából. 

Az ötből három kutatás szignifikáns különbséget talált az elhízás rizikójának csökkenése és az étkezések számának növekedése között, kettő kutatás pedig nem szignifikáns, de ugyanilyen összefüggést talált. Az étkezések kihagyása egyértelmű összefüggést mutatott a növekedő elhízási rizikóval gyerekeknél, ezért számukra is az öt étkezés javasolt.

Toschke, Küchenhoff, Koletzko és von Kries 4370 német 5-6 éves gyerek megfigyelésekor azt találta, hogy a túlsúly-, és az elhízás százalékos előfordulása arányosan csökkent a többszöri étkezéssel. 

Három, vagy kevesebb étkezés esetén a túlsúlyosak aránya 15% volt, az elhízottaké 4,2%. Négy vagy többszöri étkezés esetén a túlsúlyosak aránya 10,9%-ra, az elhízottaké 2,8%-ra csökkent, öt vagy többszöri étkezés esetén pedig a túlsúly előfordulása 8,1%, az elhízásé 1,7% volt. 

Egyértelmű tehát, hogy a napi étkezések száma összefügg a súlyunkkal, súlyfeleslegünkkel, ahogy évek óta tanítjuk ezt a tényt a Fat Free Testsúlycsökkentő Központ vendégeinek. Ehhez képest a Gfk Hungária étkezési szokásokat vizsgáló, 2007-es tanulmánya szerint a megkérdezettek egyharmada (31%) rendszertelenül étkezik, és minden második felnőtt naponta háromszor (54%) eszik csak. 

2005-ben a Fat Free Testsúlycsökkentő Központban is vizsgáltuk egy kutatás keretében az étkezési gyakoriságot:  254 fő részvételével, 8 hónapon keresztül, és a „Fat Free” program megkezdése előtti táplálkozási szokások feltérképezésére irányult, 24 órás recall módszerével. A felvett táplálkozási adatokat dietetikusaink értékelték ki. A kutatás a következő eredményekkel zárult: a megkérdezettek 82%-a, tehát a 254 túlsúlyos, illetve elhízott kliensből (210 fő) nem evett ötször!

Tehát, kedves Fogynivágyó, mindenképpen arra szeretnélek bíztatni, hogy változtass táplálkozási szokásaidon!

Többször többet?

Azonban mégsem ennyire egyszerű a helyzet. Nagyon fontos ugyanis, hogy az ötszöri étkezésre való áttérés ne járjon együtt a többlet kalória bevitelével. Ha ugyanis eddig csak háromszor ettél, és most az eddigi három étkezésed mellé beiktatsz még kettőt, akkor ezt azt fogja eredményezni, hogy többet eszel majd, mint eddig, és ez nem feltétlenül jó!

Ezenkívül azt sem árt tudni, hogy a szervezetben minden energiabevitel „táplálkozásnak” számít, tehát ha iszol például egy tejeskávét, vagy egy pohár narancslét, energiatartalmánál fogva ez már lehet, hogy az energiaszükségleted szempontjából étkezésnek számít. Nem mindegy az sem az anyagcsere gyorsításánál, a raktározási hajlam kikapcsolásánál, hogy hány óra telik el egyik étkezéstől a másikig stb.

Tehát két lehetőség kínálkozik előtted, ha okosan szeretnél fogyni: vagy megpróbálod a Többször, keveset! elvét alkalmazni, azaz ha például eddig háromszor ettél, akkor az eddigi három étkezésed mennyiségét pl. 30%-kal lecsökkenteni, és mellé beiktatni még két, kis étkezést. 

De ha szeretnél biztosra menni, akkor érdemes részt venned egy állapotfelméréssel, és táplálkozási szokások elemzéssel összekötött konzultáción a Fat Free Testsúlycsökkentő Központban (06/30-599-0631)

Sikeres fogyást, és nagyon Boldog Új Évet kívánok!

Héder Évi

Motiváció a fogyáshoz

Miért fogyjak le?

Nemrégiben egy érdekes klienssel hozott össze a sors, az egyik személyes konzultációmon. Korábban megszoktam, hogy akik eljönnek hozzám segítséget kérni, azok pontosan tisztában vannak azzal, miért is akarnak lefogyni….

Le akarok fogyni, mert: 

• még soha nem voltam ennyi kiló
• mert nem jönnek rám a régi ruháim
• mert ez nem én vagyok, nem így ismert meg a férjem
• az orvos tanácsolta
• újra könyebben szeretnék mozogni,

és még sorolhatnánk. Mindig van miért lefogyni.

Motiváció nélkül

Nemrégiben azonban én magam is meglepődtem, amikor egy több, mint 130 kg, több mint 50% testzsírszázalékú, nálam csak pár évvel idősebb hölgy, 
miután végigbeszéltem másfél órát, mindent kiszámoltam, lemértem, és reméltem megértette, mi vezetett a súlyfeleslege kialakulásához -
a konzultáció végén megjegyezte, hogy igen, mindent ért, de:

• olyan régen volt annyi kiló, amennyi szeretne lenni, hogy nem is emlékszik rá, olyan irreális a cél, hogy az már nem motiválja
• annyi sikertelen fogyókúrán van túl, és annyi visszahízáson,
• a férjével már évek óta nincs kapcsolata, de már ez sem zavarja,
• mert van egy nyolc éves gyermeke, és több gyermeket nem akar,
• és ő már elfogadta, hogy soha nem lesz belőle újra NŐ, de ez van…

Döbbenten ültem, hirtelen azt sem tudtam, mit szóljak. Ott ült velem szemben egy fiatal nő, egy nyolc éves kisfiú édesanyja, és éppen azokban a percekben mondott le az életről.

Az egészségügyi lapján egyetlen plusz szónak sem jutott volna több hely, és ő mégsem érzett elég motivációt arra, hogy lefogyjon.

Családi dráma

Hirtelen elöntöttek az emlékek, amikor pár évvel ezelőtt imádott édesapám stroke-ot kapott. Az egész családom élete gyökeresen megváltozott attól a pillanattól, és ez a változás még most sem fejeződött be.
Hála Istennek, sikeresen túlélte, de néhány évig a beteségéből visszamaradt állapot, a fél oldali bénulás, a beszédképességénk elvesztése, a munkából való kiesése miatt a kialakult helyzett évekig hihetetlen áldozatokat kívánt a családtól. A terapeuták mellett én magam is próbáltam újra tanítani beszélni, mozogni, munka után, minden délután. 

Édesapám a sok szeretetnek, a család kitartásának, és természetesen a saját akaraterejének köszönhetően azóta is jól van, mozog, ellátja magát, és a családtagnak számító hatalmas husky-malamut kutyusát. Beszélni nem tanult meg újra, de kommunikálni tudunk vele, a jobb keze ugyan nem gyógyult meg, de a bal kezével ma már kis híján mindent meg tud csinálni, három kerekű biciklivel biciklizik, és talán egészségesebb életet él, mint valaha. 
De ehhez 3-5 évnek kellett eltelnie.

Ez jutott eszembe akkor, amikor az a hölgy azt mondta, hogy nincs miért lefogynia. Ekkora súlyfelesleggel, ilyen egészségügyi állapottal, időzített bombaként élve.

Beszélni kezdtem, ha jól emlékszem dőltek belőlem a szavak. Miért fogyjon le? Fogyjon le, ha másért nem, azért, hogy a most 8 éves kisfia pár évvel később ne kerüljön ugyanabba a helyzetbe, mint amibe én és az öcsém, amikor apukánk beteg lett.
Hogy a most 8 éves kisfia pár év múlva ne őt tologassa majd a tolószékben a szanatórium parkjában, ahogy én tettem. 
Hogy ne azzal menjenek el fiatal éveiben a szabad délutánjai, hogy beteg édesanyját próbálja visszhoznia az élők sorába.

Fogyjon le, ha másért nem, ezért.

Mi történik, ha nem fogyunk le?

A múltkori előadáson beszélgettünk arról, mi történik, ha ezúttal sem fogysz le. Minden kiló plussz rizikó a szív és keringési betegségekre, a cukorbetegségre, a cukorbetegség szövődményeire, és a mozgásszervi, és ízületi problémákra, és a rosszabb életminőségre.

Amíg nem történik meg saját magunkkal, vagy a közvetlen környezetünkkel a tragédia, addig hajlamosak vagyunk legyinteni a fenyegető hírekre, vagy éppen agresszívan hárítani: ez velünk nem történhet meg.

Válaszd a fogyás intelligens módját, ha másért nem, ezúttal a túlsúlyodból fakadó egészségügyi rizikó felelőssége miatt.
Magadért, családodért, gyermekeidért...

https://www.youtube.com/watch?v=gzVrEm976Yg

A hölgy szóhoz sem jutott az érzelmi kitörésem után. Megköszönte, hogy ezt elmeséltem neki, és természetesen átgondolja a programhoz való csatlakozásának lehetőségeit.

Remélem, hogy előbb-utóbb ennek a hölgynek is fogok tudni segíteni elérni az ideális súlyát, még ha nehéz, és hozzú munka lesz is. De minden leadott kilóval csökken az egészségügyi rizikó… Hajrá!

Várlak szeretettel ingyenes fogyókúrás konzultációinkon (időpontegyeztetéshez hívd: 06/30-599-0631)

vagy az Okosfogyás Intenzív Két napos tanfolyamon!

http://www.lefogynideokosan.hu/okosfogyas-fogyokuras-tanfolyam

Héder Éva

vezető dietetikus

Fat Free Fogyókúra Központ

A súlytartás bajnokai

Hány „sikeres” fogyókúrát tudhatsz magad mögött?

Tudtad, hogy a legtöbb fogyókúrás módszer után a kliensek 70%-a visszahízik egy éven belül?

Nap, mint nap rengeteg olyan túlsúlyos klienssel találkozunk, akik a sokadik fogyókúrás próbálkozáson vannak túl, és ezért a sokadik visszahízáson is. Még többen vannak, akik magukat okolják, amiért nem voltak elég kitartóak, hogy nem tudták hosszútávon betartani a sokszor túl szigorú, értelmetlen, és egészségtelen ajánlásokat, amellyel ideig-óráig tudtak fogyni.

Pedig a látszólag „sikeres” fogyókúrák után az esetek többségében garantált a visszahízás. Ideje tehát abbahagynod saját magad okolását. 

Nézzük a részleteket!

Wing és Phelan kutatásai (American Journal of Clinical Nutrition, 2005 július) azt mutatják, hogy 20% feletti túlsúly esetén az a súlycsökkentő program sikeres, ahol a kliensek legalább 10%-át veszítik el a kezdeti súlyuknak, és ezt legalább egy éven át tartják. Wing és Phelan kutatásának másik konklúzója, hogy egy idő után a súlytartás egyre könnyebb. 

Azoknak, akik 2-5 éve tartják a súlyukat, nagyobb esélyük van arra, hogy a változás hosszútávú lesz az életükben. 

Ez azt jelenti, hogy ha például 90 kg vagy, akkor számodra akkor nevezhető sikeresnek egy fogyókúra, ha legalább 9 kg-t le tudsz adni általa, és ezt a 9 kg fogyást sikerült egy év múlva is tartanod visszahízás nélkül, vagy esetleg még tovább is tudsz fogyni. 

Gondold végig: hány darab, ezeknek a kritériumoknak megfelelő fogyókúrát tudhatsz magad mögött?  Valószínűleg nem sokat. 

Sajnos a hazai, és nemzetközi szakirodalomban éppen ezért szinte alig akad olyan fogyókúrás módszer, ahol egy éven túli súlytartást vizsgálna, azaz olyan adatokat is gyűjtene, ami azt bizonyítja, hogy a módszer alanyai nemcsak a program ideje alatt értek el eredményt, hanem ezt az eredményt meg is tudták tartani.

A legtöbb hazai, és nemzetközi fogyókúrás módszer, fogyókúrás termékeket gyártó cég, és fogyókúrás programokat szolgáltató vállalkozás nem követi nyomon vendégeinek elért eredményeit!

Tehát, hiába fogynak egyik-másik módszerrel többet-kevesebbet a túlsúlyos páciensek, arról a legtöbb cégnek nincsen tudomása, milyen arányban híznak vissza a módszerét ideig-óráig követő alanyok! 

A Fat Free Fogyókúra Központ vezetőjeként, és dietetikusaként ezt óriási problémának tartom, ugyanis véleményem szerint nagyon könnyű reklámozni azt, hogy ilyen, vagy olyan módszerrel néhány hét alatt mennyit lehet fogyni, ha a kliensek a program vége után, visszatérve korábbi életmódjukhoz, visszahíznak. 

Ha így van, akkor az egész csak látszatfogyás volt, tehát a kipróbált módszer nem hatásos hosszútávon.

Márpedig, ha olvastad korábbi blobbejegyzéseimet (ha nem, akkor olvasd őket el most, ezután), akkor Te már tudod, hogy például alacsony energiabevitel, (koplalás) mellett már 7-10 nap alatt lelassul annyira az anyagcsere, hogy utána szinte borítékolható a visszahízás, ha csak nem akarsz egy életen át például gyümölcsön és kefíren élni.

Egy nem megfelelő fogyókúrás módszer, energiamegvonáson, vagy bizonyos élelmiszerek kizárásán alapuló diéta utáni visszahízás nem mindig a Te hibád! 

Milyen eredmények születnek vajon nemzetközi súlytartásban?

Szomorú, hogy a nemzetközi, és hazai szakirodalomban való kutakodásom során csak néhány olyan vizsgálatot találtam, ahol hosszabb időn keresztül követik a résztvevőket:

Egy randomizált kutatás szerint a Weight Watchers programban részt vevők 3,2 %-os súlyvesztést értek el, 2 év alatt. 

M.S.Leser, Sz. Yanowski, J.A. Yanowski (Journal of American Dietetian Association, 2002 szeptember) randomizált kutatása szerint az orvosilag megfigyelt nagyon alacsony kalóriatartalmú étrendet nyújtó programok után 3 éven belül több mint 50% hízott vissza.

Adam Gliden és munkatársai (Systematic Review: An Evaluation of Major Commercial Weight Loss Programs in the United States) az Egyesült Államok legismertebb kereskedelmi testsúlycsökkentő programjainak elemzése során megállapították, hogy a programok a résztvevőknek körülbelül 10%-os testsúlycsökkenést hoznak, a kezdeti 6 hónapban, bár a visszahízás körülbelül 33%-os az első 12 hónapban. 

Pados Gyula, a Woley (1994) tanulmányára hivatkozva arról számol be, hogy a magányosan fogyókúrázók csupán 5%-a tartja meg 1 év múlva a kúra alatt elért testsúlycsökkenést, 95%-uk visszahízik. Halmy és munkatársainak a BM Kórházban és Padosnak a Szent Imre Kórházban végzett fogyókúra programjainál az elért 10%-os testsúlycsökkenésnek az 1 éves megtartása folyamatos kontroll mellett 30%-ra volt növelhető. 

A fenti szomorú adatok tükrében, mielőtt még végképp úgy gondolnád, hogy akkor nem is érdemes fogyókúrázni, úgyis visszahízol, szeretnélek feldobni egy olyan kutatásunkkal, amire nagyon büszkék vagyunk. 

A súlytartás bajnokai

A Fat Free Fogyókúra Központ 2010-ben nekilátott, és megkeresett 103 olyan vendéget, akik több, mint három évvel, átlagosan 3,5 évvel ezelőtt vettek részt bármelyik testsúlycsökkentő programunkon. 

A 103 kliens mindegyikével újbóli személyes állapotfelmérésre egyeztettünk időpontot. Az állapotfelmérés alatt ugyanazokat a vizsgálatokat végeztük el, mint a kiindulási állapot idején, a „Fat Free” program elkezdése előtt, azaz testösszetétel elemzés (testsúlymérés, testzsír százalék mérés, derék körméret, csípő körméret, BMI, ideális testsúly számolása), táplálkozási anamnézis, egészségügyi felmérés (szív-, és keringési rendszer, légző rendszer állapota, emésztőrendszer állapota, anyagcsere állapota, gyógyszerszedési szokások).

Ezenkívül mind a 103 egykori „Fat Free” vendégnek az életmódi- és táplálkozási szokásaira, a fogyókúrával kapcsolatos elméleti ismereteire, illetve a „Fat Free” programmal kapcsolatos hosszú távú tapasztalataira kérdeztünk rá. 

Szerettem volna megvizsgálni, hogy a „Fat Free” módszere hosszú távon is olyan sikeres-e, azaz a lefogyott kliensek évek távlatában is olyan eredményesen tartják-e a leadott súlyt, esetleg tovább fogynak-e, vagy bekövetkezik náluk is a nemzetközi statisztikákból ismert 65-75%-os visszahízás. 

A „Fat Free” 2010-es vizsgálatába bevont 103 túlsúlyos- illetve elhízottból összesen 8-an (7,7%) ettek ötször a „Fat Free” program előtt, majd a „Fat Free” program után átlagosan 3,5 évvel ugyanezen mintának 51%-a (53 fő) eszik ötször egy nap. Tehát a „Fat Free” program előtt is naponta ötször táplálkozók számát a „Fat Free” program után sikerült meghatszorozni, ezzel fordított arányban a „Fat Free” program elvégzése után kevesebb, mint ötször táplálkozók számát sikerült a programnak felére csökkenteni, tehát a sikeres életmódváltás tényezői közül a megfelelő étkezési gyakoriság elsajátításában a „Fat Free” módszere jelentős eredménnyel járt.

A „Fat Free” életmódprogramjainak hatása tehát jelentős változást eredményezett a napi étkezési gyakoriságban is.

Míg a „Fat Free” program előtt a kliensek 92%-a nem sportolt rendszeresen, és csupán 6,7%-uk sportolt rendszeresen. A „Fat Free” program elvégzése után átlagosan 3,5 évvel a rendszeresen sportolók aránya 56%-ra nőtt, tehát a rendszeresen sportolók aránya megnyolcszorozódott. 

A „Fat Free” program tehát nagyon nagy mértékben volt képes előnyösen befolyásolni a kliensek sportolási szokásait. 

A sportolási aktivitás növekedésére utalt az az adat is, hogy míg a program kezdetekor a „Fat Free” klienseinek nagy része nem hallott a pulzuskontrollról, addig a „Fat Free” program elvégzése után átlagosan 3,5 évvel a kliensek 66%-ának van saját pulzusmérő órája. 

A különbség a visszahízók, és a súlytartók között a rendszeres sportolási aktivitásban is szembetűnő: míg a sikeres súlytartóknak kétharmada rendszeresen végez testmozgást, addig a visszahízóknak a fele sem! A rendszeres testmozgásnak tehát óriási a szerepe a hosszú távú súlytartásban.

Várakozáson felül

A „Fat Free” program eredményessége minden várakozásomat felülmúlta. A Pados doktor által említett nemzetközi statisztika, mely szerint a magányosan fogyókúrázók 95%-a egy év után az alkalmazott fogyókúrás módszertől függetlenül visszahízik és csak 5% képes megtartani a leadott súlyt, az USA testsúlycsökkentő kereskedelmi programjainak egy éven túli súlytartási aránya: 33%-a , valamint a nagyon alacsony energiatartalmú diéták egy éves 50%-os visszahízási arányához képest a „Fat Free” testsúlycsökkentő módszere hosszú távon is nagyon eredményesnek mondható. 

A nemzetközi statisztika mellett a „Fat Free” program jól bizonyított: ennél a módszernél kutatásom alapján egy éven túl 52%-os súlytartást állapítottam meg, és még a három és fél éven túli súlytartás aránya is kiemelkedő: 31%.

Természetesen, igazán jól akkor érezném magam, ha azt írhattam volna le, hogy 3,5 év elteltével a klienseink 100%-a tartaná az elért eredményt, azonban tisztában vagyok vele, hogy emberek vagyunk, akiknek az életkörülményei folyamatosan változnak. 

Megnyugtató azonban, hogy a visszahízók 28%-a egy időközben bekövetkezett terhesség miatt, sajnos 19%-uk betegség miatt szakadt el új életmódjától, és csupán 11%-uk jelölte meg a lustaságot fő okként.

A legboldogabb viszont attól lettem, hogy a visszahízók 87%-a arra a kérdésre, hogy ha szeretne újra fogyni, milyen módszert választana, a Fat Free módszert jelölte meg.

Remélem hamarosan Olvasóink, köztük talán Te is a Fat Free hosszú távú súlytartóinak táborát fogod erősíteni!

Szép napot kívánok neked,

Héder Éva

vezető dietetikus

Fat Free Fogyókúra Központ

Az is baj, ha keveset eszel?

Koplalás mellett hízni?

Tízből nyolc túlsúlyos kliens biztosan úgy gondolkodik, hogy azért túlsúlyos, és azért nem tud lefogyni, mert sokat eszik, vagy mert nem bír lemondani a kenyérről, tésztáról, stb., amikről úgy gondolja, hízlalnak.

Ehhez képest nem árt tudnod, hogy a túl sok kalória bevitele mellett a túl kevés kalória bevitele is hosszú távon ahhoz vezet, hogy nem tudsz lefogyni, illetve ahhoz, hogy akár hízol is.

Meglepő ugye?

Ráadásul a gyakran „fogyókúrázók”, azaz az olyan fogyni vágyók, akik gyakran folyamodnak a különböző „kúrákhoz”, diétákhoz, annak érdekében, hogy leadjanak néhány kilót, ördögi körbe kerülnek. 

Jegyezd meg, hogy az alapanyagcséd (amennyit mindenféleképpen kell ennek egy nap, és amelynek mennyisége nagyon egyéni) alatti bevitelt már 7-10 napig alkalmazva annyira lelassul az anyagcseréd, hogy elkezd raktározni, és utána már egy még jobban csökkentett energiabevitelre sem reagál fogyással. 

Vagyis, még szigorúbb leszel magadhoz, még kevesebbet eszel, mégsem fogysz.

Lehet, hogy keveset eszel?

A Fat Free Testsúlycsökkentő Központ néhány évvel korábban végzett kutatása, amely 254 fő részvételével, 8 hónapon át zajlott, és a „Fat Free” program megkezdése előtti táplálkozási szokások feltérképezésére irányult, a következő eredményekkel zárult: a 254 túlsúlyos kliens 75%-a a szükséges energiamennyiségnél kevesebbet vett magához, és túltáplálkozást összesen 18 esetben fedeztünk föl. 

Rosenbaum, Hirsch és munkatársai kutatásukban ezt az aránytalan alapanyagcsere csökkenést próbálták megfigyelni azokon az embereken, akik 10%-nál nagyobb fogyást értek el több mint egy év alatt. 

Három csoportra osztották a résztvevőket: az első csoportban azok voltak, akik több mint egy éve értek el több, mint 10%-os súlycsökkenést; a másik csoportban azok, akik mostanában értek el 10%-os súlycsökkenést; a harmadik csoportba pedig olyanok kerültek, akik az elmúlt időszakban nem fogyókúráztak. 

A két fogyásos csoportban szignifikánsan lassabb anyagcsere volt megfigyelhető, mint a nem fogyókúrázó, ezáltal kezdeti súllyal rendelkező csoportban.  

Hogy is van ez?

A „Fat Free” már említett 2005-ös táplálkozási felmérése szerint a megkérdezett 254 nő 75%-a koplalt már élete során fogyókúrás céllal, 53%-uk pedig az elmúlt fél évben is folytatott energiaszegény diétát, tehát valószínű, hogy már korábban lelassult anyagcseréjükkel hiába ettek kevesebbet, mint amennyire szükségük lett volna, mégsem fogytak. 

2010-ben újabb nagyszabású kutatást végeztem a Fat Free Testsúlycsökkentő Központ 103 egykori kliensének közreműködésével. A 103 alanyból 100 nő volt, 3 pedig férfi. Ez a nembeli eloszlási arány egyébként is jellemző a Fat Free Testsúlycsökkentő Központ vendégeinek összetételére, ugyanis a kliensek zöme nő. 

A 103 egykori kedves vendégeinket több szempontból elemeztem. A programon való résztvételük előtti táplálkozásukat vizsgáltam, és megállapítottam azt, hogy 92-ejük kevesebb kalóriát vett magához egy átlag napon, mint amennyi az energiaszükséglete lenne. Összesen 9 fő evett többet, mint amennyi az energiaszükséglete volt, és csak 2 esetben találtam olyat, hogy egy kedves úr, és egy kedves hölgy vendégünk pontosan annyit evett a program előtt, mint amennyi energiára szükségük volt ahhoz, hogy ne lassuljon le az anyagcseréjük, a szervezetük minden létfontosságú életfunkciót működtetni tudjon. 

Ezt a tényt érdemes tovább gondolni: a tényleges energiaszükségletnél hosszú távon kevesebb energia bevitele nemhogy fogyáshoz nem vezet, hanem egyenesen akadálya lehet a fogyásnak, és oka lehet a nem kívánt visszahízásnak! 

Jobban hízunk, ha keveset eszünk, mintha sokat?

A kutatás többi részletéről további blogbejegyzéseimben írok majd. Most azonban a témánál maradva érdekesnek találtam azt is megnézni, vajon van-e különbség a súlyfelesleg mértéke - azaz, hogy kinek, hány kiló a feleslege, és az átlagos derék-csípő körméretek - tekintetében azok között, akik rendszeresen kevesebbet ettek, mint amennyire szükségük lenne az egészséges működéshez?

Annak ellenére, hogy a két csoport - azaz azoknak a csoportja, akik többet ettek, és azoknak a csoportja, akik kevesebbet ettek - létszáma jelentősen eltért, hiszen az egyik csoportban 92-en, a másikban 9-en voltak, emiatt a két adat nehezen összehasonlítható, mégis figyelemre méltó, hogy abban a csoportban, ahol azok szerepeltek, akik rendszeresen kevesebbet ettek, mint amennyire szükségük lenne, ott mind az átlagos súlyfelesleg, mind a testzsírszázalék, mind a derék, és a csípő körméret magasabb volt, mint abban a csoportban, ahol többet ettek.

A tényleges energiaszükséglet alatti energia bevitele hosszú távon az alapanyagcsere csökkenésével jár, így a szervezet fokozott raktározásra állhat rá. 

Ha most alaposan felkavartalak, nézzük, hogyan tudjuk a fenti megállapításokat magyarázni.

Mi a megoldás?

Az, hogy mindkét Fat Free kutatásban résztvevő, zömében női fogyni vágyók táplálkozási naplójuk elemzése során azt találtam, hogy többségük nem visz be annyi energiát, mint amennyire szükségük lenne életfunkcióik, munkavégzésük energiaigénye alapján, annak több oka lehet. 

Szeretném azt nem is említeni, hogy esetleg a fogyni vágyó nem vall be mindent táplálkozási naplójában, mert ebben kevésbé hiszek. Hiszen ha valaki segítséget kér, és elszánja magát arra, hogy eljöjjön egy ingyenes fogyókúrás állapotfelmérésre, és konzultációra, akkor önmagának árt azzal, ha eltitkolja a valóságot.

Sokkal valószínűbb a másik ok. Azaz, hogy a rendszeres fogyókúra, az ilyen-olyan csodadiéták, és egyéb tápanyaghiányos, energiahiányos kúrák alkalmazása során olyannyira lelassítjuk az alapanyagcserénket, hogy a szervezet védekező rendszere bekapcsol. 

Ekkor tapasztalja az ember lánya - és esetleg fia is - hogy nem működik a kiszemelt diéta, vagy ideig-óráig működik, aztán visszajönnek a leadott kilók. 

Erre hogyan reagál a rutinos fogyókúrázó? 

Veszi az újabb diétát, vagy tovább csökkenti az energiabevitelt, és tovább reménykedik a fogyásban. Sajnos azonban energiahiányos táplálkozás során már 7-10 nap alatt lelassul annyira az anyagcsere, hogy utána már egy még szigorúbb diétára sem reagál fogyással, nem fogyunk egy dekát se. Erre tovább szigorítjuk a táplálkozásunkat, még mindig nem fogyunk, és így tovább, és így tovább. 

Minél jobban lelassul az alapanyagcsere, annál kevesebb táplálékkal is beérjük, és azt tapasztaljuk, hogy nem is vagyunk már éhesek. Igen, ez az az ördögi kör, amit írásom elején említettem. 

Valószínűleg ez is közrejátszhat abban, hogy mikor klienseinknél az ingyenes állapotfelmérésen, és táplálkozási szokások elemzésen a táplálkozási napló elemzésére sor kerül, kiderül, hogy az illető TÉNYLEG nem eszik sokat, mégsem fogy.

Aztán amikor feladjuk, és újra visszatérünk régi - szintén nem biztos, hogy kalóriadús - táplálkozásunkhoz, akkor meg hízni kezdünk, hiszen a szervezet alig várja, hogy a plusz kilók felhalmozásával már előre bebiztosítsa magának a túlélést egy következő éhínségre.

Tehát, kedves olvasó, remélem sikerült érthetőbbé varázsolni, miért nem tudsz fogyni akkor, ha úgy érzed, nem is eszel sokat.

Ha szeretnél ezen változtatni, akkor javaslom, hogy vegyél részt ingyenes állapotfelmérésünkön és konzultációnkon (06/30-599-0631, várható várakozási idő: 7 nap), ugyanis azt, hogy vajon Te is kevesebbet eszel-e egy átlagos napon, mint amennyi a tényleges energiaszükségleted lenne, vagy éppen többet, azt leginkább szakember tudja megállapítani. 

Mindenkit óva intenék attól, hogy szakember segítsége nélkül ezentúl elkezdjen többet enni, mint eddig, ugyanis ne felejtsük el, hogy a lelassult anyagcsere raktároz. 

Tehát amíg ki nem kapcsoljuk a szervezet raktározását megfelelő mennyiségű energia bevitelével, és a megfelelő tápanyagarányok bejuttatásával, addig még hízhatunk is az elhamarkodott kalóriatöbblettől!

Nagyon szép napot, és további jó olvasgatást kívánok,

Héder Évi
vezető dietetikus
Fat Free Fogyókúra Központ