Az is baj, ha keveset eszel?

Koplalás mellett hízni?

Tízből nyolc túlsúlyos kliens biztosan úgy gondolkodik, hogy azért túlsúlyos, és azért nem tud lefogyni, mert sokat eszik, vagy mert nem bír lemondani a kenyérről, tésztáról, stb., amikről úgy gondolja, hízlalnak.

Ehhez képest nem árt tudnod, hogy a túl sok kalória bevitele mellett a túl kevés kalória bevitele is hosszú távon ahhoz vezet, hogy nem tudsz lefogyni, illetve ahhoz, hogy akár hízol is.

Meglepő ugye?

Ráadásul a gyakran „fogyókúrázók”, azaz az olyan fogyni vágyók, akik gyakran folyamodnak a különböző „kúrákhoz”, diétákhoz, annak érdekében, hogy leadjanak néhány kilót, ördögi körbe kerülnek. 

Jegyezd meg, hogy az alapanyagcséd (amennyit mindenféleképpen kell ennek egy nap, és amelynek mennyisége nagyon egyéni) alatti bevitelt már 7-10 napig alkalmazva annyira lelassul az anyagcseréd, hogy elkezd raktározni, és utána már egy még jobban csökkentett energiabevitelre sem reagál fogyással. 

Vagyis, még szigorúbb leszel magadhoz, még kevesebbet eszel, mégsem fogysz.

Lehet, hogy keveset eszel?

A Fat Free Testsúlycsökkentő Központ néhány évvel korábban végzett kutatása, amely 254 fő részvételével, 8 hónapon át zajlott, és a „Fat Free” program megkezdése előtti táplálkozási szokások feltérképezésére irányult, a következő eredményekkel zárult: a 254 túlsúlyos kliens 75%-a a szükséges energiamennyiségnél kevesebbet vett magához, és túltáplálkozást összesen 18 esetben fedeztünk föl. 

Rosenbaum, Hirsch és munkatársai kutatásukban ezt az aránytalan alapanyagcsere csökkenést próbálták megfigyelni azokon az embereken, akik 10%-nál nagyobb fogyást értek el több mint egy év alatt. 

Három csoportra osztották a résztvevőket: az első csoportban azok voltak, akik több mint egy éve értek el több, mint 10%-os súlycsökkenést; a másik csoportban azok, akik mostanában értek el 10%-os súlycsökkenést; a harmadik csoportba pedig olyanok kerültek, akik az elmúlt időszakban nem fogyókúráztak. 

A két fogyásos csoportban szignifikánsan lassabb anyagcsere volt megfigyelhető, mint a nem fogyókúrázó, ezáltal kezdeti súllyal rendelkező csoportban.  

Hogy is van ez?

A „Fat Free” már említett 2005-ös táplálkozási felmérése szerint a megkérdezett 254 nő 75%-a koplalt már élete során fogyókúrás céllal, 53%-uk pedig az elmúlt fél évben is folytatott energiaszegény diétát, tehát valószínű, hogy már korábban lelassult anyagcseréjükkel hiába ettek kevesebbet, mint amennyire szükségük lett volna, mégsem fogytak. 

2010-ben újabb nagyszabású kutatást végeztem a Fat Free Testsúlycsökkentő Központ 103 egykori kliensének közreműködésével. A 103 alanyból 100 nő volt, 3 pedig férfi. Ez a nembeli eloszlási arány egyébként is jellemző a Fat Free Testsúlycsökkentő Központ vendégeinek összetételére, ugyanis a kliensek zöme nő. 

A 103 egykori kedves vendégeinket több szempontból elemeztem. A programon való résztvételük előtti táplálkozásukat vizsgáltam, és megállapítottam azt, hogy 92-ejük kevesebb kalóriát vett magához egy átlag napon, mint amennyi az energiaszükséglete lenne. Összesen 9 fő evett többet, mint amennyi az energiaszükséglete volt, és csak 2 esetben találtam olyat, hogy egy kedves úr, és egy kedves hölgy vendégünk pontosan annyit evett a program előtt, mint amennyi energiára szükségük volt ahhoz, hogy ne lassuljon le az anyagcseréjük, a szervezetük minden létfontosságú életfunkciót működtetni tudjon. 

Ezt a tényt érdemes tovább gondolni: a tényleges energiaszükségletnél hosszú távon kevesebb energia bevitele nemhogy fogyáshoz nem vezet, hanem egyenesen akadálya lehet a fogyásnak, és oka lehet a nem kívánt visszahízásnak! 

Jobban hízunk, ha keveset eszünk, mintha sokat?

A kutatás többi részletéről további blogbejegyzéseimben írok majd. Most azonban a témánál maradva érdekesnek találtam azt is megnézni, vajon van-e különbség a súlyfelesleg mértéke - azaz, hogy kinek, hány kiló a feleslege, és az átlagos derék-csípő körméretek - tekintetében azok között, akik rendszeresen kevesebbet ettek, mint amennyire szükségük lenne az egészséges működéshez?

Annak ellenére, hogy a két csoport - azaz azoknak a csoportja, akik többet ettek, és azoknak a csoportja, akik kevesebbet ettek - létszáma jelentősen eltért, hiszen az egyik csoportban 92-en, a másikban 9-en voltak, emiatt a két adat nehezen összehasonlítható, mégis figyelemre méltó, hogy abban a csoportban, ahol azok szerepeltek, akik rendszeresen kevesebbet ettek, mint amennyire szükségük lenne, ott mind az átlagos súlyfelesleg, mind a testzsírszázalék, mind a derék, és a csípő körméret magasabb volt, mint abban a csoportban, ahol többet ettek.

A tényleges energiaszükséglet alatti energia bevitele hosszú távon az alapanyagcsere csökkenésével jár, így a szervezet fokozott raktározásra állhat rá. 

Ha most alaposan felkavartalak, nézzük, hogyan tudjuk a fenti megállapításokat magyarázni.

Mi a megoldás?

Az, hogy mindkét Fat Free kutatásban résztvevő, zömében női fogyni vágyók táplálkozási naplójuk elemzése során azt találtam, hogy többségük nem visz be annyi energiát, mint amennyire szükségük lenne életfunkcióik, munkavégzésük energiaigénye alapján, annak több oka lehet. 

Szeretném azt nem is említeni, hogy esetleg a fogyni vágyó nem vall be mindent táplálkozási naplójában, mert ebben kevésbé hiszek. Hiszen ha valaki segítséget kér, és elszánja magát arra, hogy eljöjjön egy ingyenes fogyókúrás állapotfelmérésre, és konzultációra, akkor önmagának árt azzal, ha eltitkolja a valóságot.

Sokkal valószínűbb a másik ok. Azaz, hogy a rendszeres fogyókúra, az ilyen-olyan csodadiéták, és egyéb tápanyaghiányos, energiahiányos kúrák alkalmazása során olyannyira lelassítjuk az alapanyagcserénket, hogy a szervezet védekező rendszere bekapcsol. 

Ekkor tapasztalja az ember lánya - és esetleg fia is - hogy nem működik a kiszemelt diéta, vagy ideig-óráig működik, aztán visszajönnek a leadott kilók. 

Erre hogyan reagál a rutinos fogyókúrázó? 

Veszi az újabb diétát, vagy tovább csökkenti az energiabevitelt, és tovább reménykedik a fogyásban. Sajnos azonban energiahiányos táplálkozás során már 7-10 nap alatt lelassul annyira az anyagcsere, hogy utána már egy még szigorúbb diétára sem reagál fogyással, nem fogyunk egy dekát se. Erre tovább szigorítjuk a táplálkozásunkat, még mindig nem fogyunk, és így tovább, és így tovább. 

Minél jobban lelassul az alapanyagcsere, annál kevesebb táplálékkal is beérjük, és azt tapasztaljuk, hogy nem is vagyunk már éhesek. Igen, ez az az ördögi kör, amit írásom elején említettem. 

Valószínűleg ez is közrejátszhat abban, hogy mikor klienseinknél az ingyenes állapotfelmérésen, és táplálkozási szokások elemzésen a táplálkozási napló elemzésére sor kerül, kiderül, hogy az illető TÉNYLEG nem eszik sokat, mégsem fogy.

Aztán amikor feladjuk, és újra visszatérünk régi - szintén nem biztos, hogy kalóriadús - táplálkozásunkhoz, akkor meg hízni kezdünk, hiszen a szervezet alig várja, hogy a plusz kilók felhalmozásával már előre bebiztosítsa magának a túlélést egy következő éhínségre.

Tehát, kedves olvasó, remélem sikerült érthetőbbé varázsolni, miért nem tudsz fogyni akkor, ha úgy érzed, nem is eszel sokat.

Ha szeretnél ezen változtatni, akkor javaslom, hogy vegyél részt ingyenes állapotfelmérésünkön és konzultációnkon (06/30-599-0631, várható várakozási idő: 7 nap), ugyanis azt, hogy vajon Te is kevesebbet eszel-e egy átlagos napon, mint amennyi a tényleges energiaszükségleted lenne, vagy éppen többet, azt leginkább szakember tudja megállapítani. 

Mindenkit óva intenék attól, hogy szakember segítsége nélkül ezentúl elkezdjen többet enni, mint eddig, ugyanis ne felejtsük el, hogy a lelassult anyagcsere raktároz. 

Tehát amíg ki nem kapcsoljuk a szervezet raktározását megfelelő mennyiségű energia bevitelével, és a megfelelő tápanyagarányok bejuttatásával, addig még hízhatunk is az elhamarkodott kalóriatöbblettől!

Nagyon szép napot, és további jó olvasgatást kívánok,

Héder Évi
vezető dietetikus
Fat Free Fogyókúra Központ